Vadász-Kutya-Iskola – első osztály 2. Nem csak vadász kutyáknak! Behívás, ültetés, fektetés!

Behívás
Keltsük fel a kölyök figyelmét, majd mondjuk a nevét és a hívó szót: (gyere ide, hozzám, stb. tetszés szerint, de mindig ugyanazt). A hívást ne ismételgessük túl sokszor, már most megszokhatja, hogy első szóra figyeljen ránk. Ilyenkor ne kössük meg, ne zárjuk be, maradjon meg benne, hogy ha a nevét és a hívó szót hallja, az számára csak jót jelenthet. Szükség esetén lehet erősíteni egy-egy falattal, vagy kedvenc játékával. Ha ezzel a módszerrel gyakran magunkhoz hívjuk, majd hagyjuk tovább tevékenykedni, játszani, akkor az a néhány eset, amikor számára nem kedvező a hívás következménye - séta vége, bezárás, egyéb - nem készteti arra, hogy elkerülje az engedelmességet.

Ültetés
Ha a kiskutya leül, mondjuk határozottan, hogy: "Ül!”, “Ülj le!”, esetleg simogassuk meg a hátát. Néhány ilyen alkalom után a kiskutya össze fogja kapcsolni a pozitív élményt és hallott szót az üléssel, és a szó hallatán szívesen leül.  Ezt indirekt tanulásnak nevezzük. Ezzel a módszerrel már egészen kicsi, akár 6-8 hetes kiskutyát meg lehet tanítani alapvető kifejezések jelentésére.

Direkt módon a következőképpen kezdjük: A kutya figyelmét felhívjuk valamely tárgyra, játékra, vagy egy falat csemegére, amit a kezünkben tartunk. Amikor a kutya a kezünkre összpontosít (de csak akkor) emeljük fel azt a feje fölé, úgy, hogy ne érje el. A nyaktörő felfelé nézést úgy könnyíti, hogy leül, hiszen így kényelmesebben látja a kezünkben tartott dolgot. Ekkor azonnal dicsérjük meg, és kapja meg a jutalmat. Ha azt szeretnénk, hogy a kutya a későbbiek során távolról, kézjel alapján is engedelmeskedjen, ezt már ilyenkor elkezdhetjük tanítani.

Fektetés
A fektetésnél is hasznos lehet valamilyen segítség igénybevétele, ha pusztán a kezünket nem követi az orrával elég figyelmesen. Az ülő, vagy álló kiskutya orra előtt elhúzzuk az ujjunkat, és lefelé tartott tenyérrel a földre mutatunk, láthatóvá téve a tárgyat, vagy a markunkba rejtett falatot. A kutya kíváncsiságából eredően legtöbbször követi ujjunkat, és ehhez le is fekszik, esetleg egy kis segítséggel, enyhe nyomást gyakorolva a vállára. Amikor földet ér, azonnal dicsérjük meg, ha volt kezünkben valami, azt megkaphatja.