Biztonságos-e az altatás?
Az állatorvosi gyakorlatban napi rendszerességgel kell a betegeket altatni. Míg az emberek esetében sok beavatkozást el lehet végezni ébren is, helyi érzéstelenítés mellett (például: fogászati beavatkozások), az állatok esetében gyakran altatásban kell ezeket megtenni. Időről időre felmerül a gazdikban, hogy "biztonságos dolog-e az altatás?"

A válasz egyszerű: a modern, naprakész anaesthesia (altatás) megfelelő felszerelés és asszisztencia mellett nagyon biztonságos. Az alábbi kérdéseket kell feltenni, ha meg akarunk győződni arról, hogy mennyire biztonságos az altatási protokoll egy adott helyen.

Milyen altatás előtti vizsgálatokat végeznek?

Az anaesthesia előtti vizsgálatok nagyon fontosak, és nem csak a beteg, vagy idősebb állatok esetén. Rendelőnkben minden altatással járó beavatkozás előtt részletes fizikális vizsgálatot végzünk, különös tekintettel az állat szívének, keringésének és légzésének vizsgálatára. A pontos, digitális súlymérés szintén elengedhetetlen a precíz gyógyszeradagolás miatt. Minden állat esetében meghatározzuk:

- a véralvadási időt
- az ún. hematokrit értéket (a vörösvérsejtek aránya a teljes vértérfogathoz képest)
- a plazma fehérjekoncentrációját
- az állat hőmérsékletét az altatás bevezetésekor

7 éves kor felett, illetve bármilyen betegség gyanújakor rendelőnkben csak részletes vérvizsgálatok (teljes vérkép, máj, vese paraméterek, stb) elvégzése után kerülhet altatásra betegünk (természetesen az akut, életmentő műtétek esetén nem mindig jut idő ezek elvégzésére, de törekedni kell rá). Enélkül az állat egészségi állapotát illetően létfontosságú adatok maradhatnak rejtve az altató orvos előtt.

Használnak-e ún. "premedikációt"?

A premedikáció az alatatási protokoll szerves része. A megvizsgált állat gyógyszeres nyugtatását, és előzetes fájdalomcsillapítását jelenti. Az altatás bevezetése előtt 15-30 perccel kapja meg a páciens az injekciót, ami után megnyugszik, így az altatás bevezetése sokkal nyugodtabb, feszültségmentesebb az állat számára, valamint a későbbiekben kevesebb altatószert is igényel majd. Bizonyos gyógyszerek enyhe amnéziát okozó hatással is rendelkeznek, így később nem lesz olyan rossz emlék a műtét. Rendelőnkben kivétel nélkül, minden esetben használunk premedikációt.

Történik-e intravénás folyadékpótlás?

A nyugodt páciensbe az altatás bevezetése előtt vénakanült kell beültetni (rendszerint a mellső lábak valamelyikébe), amin keresztül egyrészt az altatás bevezetésére szolgáló szer kerül beadásra, másrészt ezen keresztül biztosítható az intravénás folyadékterápia (infúzió).

Ennek óriási jelentősége van, hiszen enélkül az altatás alatt nem biztosítható a megfelelő vérnyomás, és így bizonyos szervek (pl vese) vérellátása zavart szenvedhet (az ebből adódó problémák sokszor később jelentkezhetnek!).

A műtét közben adott infúzióban rendelőnkben folyamatos fájdalomcsillapítást is adunk betegeinknek. A Hungarovet Állatorvosi Rendelőben a műtét alatti infúziót a beteg súlya alapján pontosan számolt sebességgel digitális infúziós pumpa adagolja, valamint az infúziós vezetéket speciális melegítő egységen át vezetjük az altatott állatba, így a folyadékot testhőmérsékletűre melegítve juttatjuk a szervezetébe.

Melegítik-e az altatott állatot?

Az altatás során a páciens elveszti hőszabályozó képességét, és gyorsan hűlni kezd. Ez ellen tenni kell, mert a lehűlt szervezet lassabban regenerálódik, érzékenyebb a fertőzésekkel szemben, a keringése zavart szenvedhet.
Rendelőnkben minden altatás melegített műtőasztalon történik.

A beteg lábaira (ahol a legnagyobb a hőveszteség) zoknikat húzunk, testét polár takaróval fedjük a műtéti területen kívül, valamint 38-39 C fokos infúzióval biztosítjuk az intravénás folyadékpótlást. Minden műtét alatt folyamatos rektális hőmérsékletmérés történik, ami a műtéti monitoron görbét rajzolva meg is jelenik. A fentieknek köszönhetően elmondhatjuk, hogy rendelőnkben a hőveszteség műtétek során nem haladja meg az 1%-ot.

Intubálják-e az állatot?

Intubálás alatt egy puha, hajlékony cső (tubus) légcsőbe juttatását értjük. Intubálás nélkül légzési elégtelenség esetén nehéz vagy lehetetlen közbeavatkozni, a tubus segítségével azonban bármikor friss oxigén jutattható az altatott állat tüdejébe. Elengedhetetlen az intubálás továbbá az inhalációs altatás kivitelezéséhez is (lásd később).

Milyen altatószerrel altatnak?

A legmodernebb, legbiztonságosabb altatási módszer az ún. inhalációs altatás. Ehhez egy ún. altatógép szükséges, ami a gáz halmazállapotú altatószert (isoflurán vagy sevoflurán) valamint oxigént juttat az állat szervezetébe a légcsőtubuson keresztül. Rendelőnben az amerikai Surgivet cég új generációs, direkt állatorvosi célra kifejlesztett CDS 9000 márkájú altatógépét használjuk.

Hazánkban - az alacsony ára miatt - igen elterjedt "injekciós" vagy "intravénás" altatási protokoll ("ketamin-xylazin") az esetek többségében kevésbé biztonságos, hatása nem irányítható, a szövetek vérellátásában zavart okozhat, és az ébredési szakasz jelentősen hosszabb, mint az inhalációs altatás esetén.

Van-e asszisztencia az altatás során?

Mivel egy altatással járó beavatkozás során az állatorvos rendszerint a kezeléssel (legyen az műtét, vagy egy fülészeti vizsgálat, fogászati kezelés) foglalkozik, feltétlenül kell legalább egy asszisztens, aki az altatást felügyelni tudja. Műtétek esetén elképzelhetetlen bármilyen műtéten kívüli tevékenység az orvos számára, hiszen bemosakodva, sterilen végzi a dolgát, így asszisztens nélkül képtelen kezelni az altatógépet, a monitort.

Rendelőnkben rendszerint két asszisztenssel dolgozunk műtétek esetén: egyikük műtéti asszisztenciát nyújt, míg másikuk az altatást felügyeli.

Milyen monitorizálást folytatnak a műtét során?

Az altatás alatt folyamatosan figyelni kell bizonyos paramétereket ahhoz, hogy az altatás biztonságos legyen, és a legkisebb problémát előre jelezhessük. Ehhez egyrészt egy külön asszisztens kell, hogy jelen legyen, másrészt megfelelő monitorizálási felszerelés is szükséges. Rendelőnkben az Innocare Vet (speciálisan állatorvosi célra kifejlesztett) őrző monitort használjuk.

Ennek segítségével folymatosan figyeljük a következő paramétereket:

-pulzus
-légzésszám
-szaturáció (vörösvérsejtek oxigén telítettsége)
-EKG
-testhőmérséklet
-vérnyomás (3 percenkénti automatikus mérés)

A monitorizálás lényege, hogy a folymatokat magunk irányíthassuk az alatatás alatt. Például, amennyiben a vérnyomás esését tapasztaljuk, úgy az infúzió sebességének növelésével, az altatógáz koncentrációjának csökkentésével a vérnyomást továbbra is a megfelelő szinten tarthatjuk. Monitor és inhalációs altatás nélkül az altató orvos nincs is tisztában vele, hogy baj lehet, illetve, ha látná is a vérnyomás esését, az injekciós altatás miatt nem tudna olyan gyorsan beavatkozni, mint az inhalációs altatás esetén.

Milyen fájdalomcsillapítást alkalmaznak?

Az altatószerek egy része ugyan bír fájdalomcsillapító hatással is, de egyrészt sokszor ez nem elegendő, másrészt az altatás befejeztével a fájdalom hamar jelentkezhet. Rendelőnkben a műtét bevezetése előtt, mint fent említettük már az ún. "premedikáció" alkalmával megkezdjük a fájdalomcsillapítást. A műtét során folyamatos cseppinfúzióban (CRI = Constant Rate Infusion) adagoljuk a fájdalomcsillapítás gyógyszereit. Ilyenkor lényeges a precíz adagolás miatt a beteg pontos súlyának ismerete, illetve a digitális infúziós pumpa megléte, ami nélkül a pontos adagolás elképzelhetetlen. A műtéti sebek zárásakor helyi érzéstelenítést alkalmazunk, hogy a seb az ébredés után ne legyen fájdalmas. Ébredéskor ismét fájdalomcsillapító adása következik.

Otthonra műtétek után 3-5 napig fájdalomcsillapító gyógyszereket adunk a megfelelő instrukciók mellett. A műtét utáni napon a kontrollvizsgálat alkalmával győződünk meg az állat fájdalommentességéről.

Mi történik a műtét után?

Nem csak a műtét alatti teendők fontosak, hanem az ébredési szakasz alattiak is. A teljes ébredésig (inhalációs altatás esetén ez mindössze 10-15 perc) ugyanolyan monitorizálás szükséges, mint a műtét alatt. A műtét után az orvos azonnal telefonon tájékoztatást ad a gazdiknak.

Az ébredés után megfigyelés javasolt 2-3 órán át. Rendelőnből a műtétek után 4-5 órával engedjük haza betegeinket, amikor már teljesen ébren vannak, fájdalommentesek. A műtét utáni időt külön erre a célra kialakított, fűtött megfigyelőszobában töltik betegeink, melegített fekhelyen.

A fentiekből látható, hogy a megfelelő módon történő altatás nagyon biztonságos, nem okoz semmilyen egészségkárosodást, hosszútávon sem. A megfelelő premedikáció, fájdalomcsillapítás miatt az állat számára a beavatkozás nem egy fájdalmas, rossz emlék marad, bizonyíték erre minden betegünk, aki műtéte után vidáman érkezett a másnapi kontrollvizsgálatra.

Az olcsóbb, egyszerűsített altatási protokollok (pl injekciós ún. ketamin-xilazin kombinációs altatási protokollok) azonban kevésbé biztonságosak, és hosszú távon egészségkárosító hatásuk is lehet. Éppen ezért rendelőnkben az egészséges, fiatal állatok esetén ugyanúgy a fenti altatási protokollt alkalmazzuk, mint az idősebb, vagy beteg pácienseink esetén. A biztonságos, minőségi, "visszafordítható" injekciós altatószerekkel végzett, rövid ideig tartó, majd megfelelő szerrel való ébresztéssel járó bódítás létjogosultsága természetesen nem kérdőjelezhető meg, szükség esetén biztonsággal alkalmazható (pl.: RTG felvétel készítése). Nem alkalmas azonban önmagában műtétek és hosszabb ideig tartó beavatkozások esetén!

Dr. Bendzsel Dániel
Hungarovet Állatorvosi Rendelő
Budapest, 2010.02.02.
http://hungarovetrendelo.ning.com/profiles/blogs/biztonsagose-az-altatas

Kennel köhögés
A kutyák fertőző légcső és hörgőgyulladását "kennel köhögésnek" nevezzük. Ez egy összefoglaló elnevezés, hiszen a betegségnek számos fertőző oka lehet, a tünetek azonban megegyeznek: a kutya rendszerint láztalan, élénk, eszik, iszik, azonban erősen köhög. A köhögés lehet száraz, de akár nedves ("produktív") is, amikor a beteg fehér, habos váladékot köhög (szinte öklendezik) fel, amit sok gazdi hányásnak gondol. Esetenként szövődményként tüdőgyulladás is kialakulhat, illetve a másodlagos fertőzések miatt gennyes orrfolyás, kötőhártya gyulladás is jelentkezhet - ilyenkor természetesen a kutya már bágyadt, lázas, étvágytalan lehet.

Hogy alakul ki a betegség?
A légutak egyik legfontosabb védekező mechanizmusa az úgynevezett "mucociliáris rendszer": a légutak belsejét olyan (ún. csillós) hámsejtek borítják,melyek felületén apró, mikroszkopikus szőrszálakhoz hasonló képletek vannak, amelyek összehangolt módon a külvilág felé hajtják a felületükön lévő vékony nyálkaréteget. Ebbe a nyálkába a külvilágból bejutott apró részecskék beleragadnak, majd az előbb említett módon a nyálkával együtt a külvilág felé haladnak, majd távoznak (akár köhögéssel, tüsszentéssel, akár anélkül). Ez a rendszer károsodhat stressz, magas porkoncentráció, cigarettafüst, rossz szellőzés, hideg, vagy éppen fertőző okokból kifolyólag. Ebben az esetben akadály nélkül juthatnak le a mélyebb légutakba egyéb kórokozók (baktériumok) is, amelyek tovább súlyosbítják a betegséget. Kennel köhögés esetén tehát a kutya társaitól kapja el a betegséget, cseppfertőzéssel. A lappangási idő 2-14 nap.

Milyen kórokozók okozzák ezt a betegséget?
Számos vírus képes felső légúti megbetegedést - kennel köhögést - okozni. A fontosabb kórokozók a következők: kutyák parainfluenza vírusa, adenovírusa (2-es típus), szopornyica vírusa, herpeszvírusa, reovírusa (1,2,3-as típus), légzőszervi coronavírusa (2-es típus). A másodlagos bakteriális fertőzést leggyakrabban a Bordetella bronchiseptica nevű baktérium okozza, de előfordulnak Pseudomonas, Pasteurella, Klebsiella, Escherichia, Streptococcus és Mycoplasma fajok is. Újabban (2004-ben, Floridában bukkant fel először versenyagarak között) a kutyák influenza vírusa (H3N8) is okoz megbetegedéseket, de jelentős járvány még nem alakult ki. A H1N1 influenzavírus (új-, vagy sertésinfluenza) - a szezonális influenzavírussal szemben - szintén megbetegítheti a kutyákat és macskákat (vadászgörényeket is), így célszerű az influenzás megbetegedés kapcsán foganatosított megelőző intézkedéseket a házi kedvenceink irányában is érvényesíteni (alapos kézmosás, zsebkendőbe tüsszentés, minimális kontaktus a betegség ideje alatt).

Fertőző-e más fajokra a betegség?
A fent említett gyakrabban előforduló vírusok rendszerint csak a kutyákat betegítik meg, a Bordetella bronchiseptica nyúlra, macskára, tengerimalacra veszélyes lehet, embert azonban csak ritkán fertőz (csak erősen legyengült immunrendszer esetén). Fontos tudni, hogy a gyógyult kutyák még hónapokig üríthetik a kórokozó baktériumot, ezzel továbbra is fertőzhetik társaikat.

Milyen kezelésre van szükség, ha a kutyám kennel köhögésben szenved?
A betegség sokszor magától is elmúlik, mint embereknél egy "megfázás". Azonban gyulladáscsökkentőkkel, köhögéscsillapítókkal vagy éppen hurutoldókkal, immunerősítő szerekkel, vitaminokkal, és szükség esetén antibiotikummal a betegség lefolyása gyorsítható, a tünetek (főképp a kínzó köhögés) enyhíthetőek. Köhögés esetén feltétlenül érdemes állatorvosnak megmutatni a kutyát, hogy a fentiek ideális kombinációjával a beteg a lehető leggyorsabban felépüljön, és ne alakuljon ki súlyos másodlagos fertőzés, amely aztán akár tüdőgyulladáshoz is vezethet. Fontos a beteg állatok pihentetése, pépes eleség etetése, illetve a kutyatársakkal való találkozások korlátozása, hiszen ne feledjük, fertőző betegségről van szó!

Hogyan lehet védekezni a kennel köhögés ellen?
A kutyák "kombinált oltása" a kennel köhögést kialakítani képes kórokozóknak csak egy része ellen véd (adenovirus, szopornyica vírus, bizonyos oltóanyagok esetén a parainfluenza vírus - rendelőnkben ilyen kombinált vakcinát használunk ). További lehetőségként a Parainfluenza vírus és a Bordetella brochiseptica baktérium ellen vakcinázhatjuk kutyáinkat. Ez történhet injekciós készítmény (Pneumodog, alapoltásakár 4-6 hetes korban, 2-3 hét múlva ismétlő, majd évente emlékeztető) vagy egy ún. intranasalis - orrba juttatható formában (Nobivac KC, akár 3 hetes kortól, védettség 3-4 nap alatt kialakul Bordetella ellen, évente kell ismételni). Rendelőnkben ez utóbbi vakcinát javasoljuk.

Fontos tudni, hogy a betegség jellegéből adódóan (sok kórokozó állhat a tünetek mögött) az oltás ellenére megbetegedhet a kutya, hiszen előfordulhat, hogy egy ritkább kórokozó okozza a megbetegedést, ami ellen nem volt (nem is létezik) védőoltás. Ennek ellenére a megbetegedés esélye az oltásokkal nagyban csökkenthető, így főként a nagyobb kutyatársaságban megforduló ebek (közös séták, kutyaiskola, panzió, kozmetika stb.) esetében az feltétlenül ajánlott.

Mi a helyzet, ha a kezelés ellenére a kutyámnak nem szűnik a köhögése?
A kennel köhögés gyakran makacs módon múlik el, így lehet, hogy a javulás elmaradása csak a lassú kórlefolyás eredménye. Elképzelhető azonban, hogy másodlagos fertőzés alakult ki, esetleg egy tüdőgyulladás kezdődik, vagy valamilyen háttér ok (pl. légcső problémák) miatt nem javul kedvencünk állapota, így ebben az esetben fontos, hogy a kezelő állatorvos egy kontrollvizsgálat során ismét találkozzon a kutyával.